Menü
Az energiahatékonyságnak kiemelt szerepe van az Európai Unió klímavédelmi céljainak elérésében, az új Energiahatékonysági Irányelv csaknem megduplázza a tagállamok éves energia-megtakarítási kötelezettségét 2024-2030-as időszakra vonatkozóan. Ezen túlmenően az energiahatékonyság javítása támogatja az energiabiztonságot is, hiszen a fel nem használt energiát nem kell más, EU-n kívüli országoktól beszerezni.
Az energiahatékonyság igen fontos területe az épületek energiahatékonysága, azon belül is a lakóépületeké, hiszen az EU-ban az épületekhez kapcsolódik a végső energiafelhasználás több, mint 40 százaléka, míg a lakóépületekhez közel 30 százaléka. Tekintettel arra, hogy a magyarországi lakóépületek energetikai jellemzői rosszak, óriási energiamegtakarítási potenciál rejtőzik ezeknek az épületeknek az energetikai korszerűsítésében. Ugyanakkor igen nagy kihívást jelent – szakpolitikai, szakmai, finanszírozási, támogatási szempontból egyaránt – az épületek tömeges korszerűsítésének megvalósítása, különösen a rászorulók körében.
A ZKK 2024-ben a HUMDA Zrt. megbízásából magyarországi energiahatékonysági helyzetképet és a Fit for 55 javaslatcsomag céljainak eléréséhez szakpolitikai eszközökre vonatkozó javaslatokat készít.
Magyarországon 2021 elején életbe lépett az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), amely arra kötelezi az energiakereskedőket, hogy múltbéli értékesítésük arányában, 2030-ig növekvő mértékben hajtsanak végre energia megtakarítást eredményező beruházásokat, vagy megtakarításokat vásároljanak a beruházásokat végrehajtó más cégektől másodlagos piacon. A rendszer kereteire vonatkozó legfrissebb információk itt találhatók.
A BME Zéró Karbon Központ 2021-ben és 2022-ben fórumsorozat keretében támogatást nyújtott az EKR rendszer érintettjeinek (ITM, MEKH, kötelezettek, energiahatékonysági piac kínálati oldali szereplői) ennek a jelentős, a 2020-2030 időtávon potenciálisan ezermilliárd forintos beruházást ígérő piac keretfeltételeinek véglegesítésében. Ezt olyan műhelyviták lebonyolítása révén tette, amelyek elsődleges célja az EKR másodlagos piac keretrendszerének kialakítására vonatkozó javaslat kidolgozása volt. Emellett a workshopok foglalkoztak a megtakarítások hitelesítésére vonatkozó iránymutatás, a sztenderd beavatkozásokat tartalmazó katalógus, valamint a beruházások finanszírozására vonatkozó konstrukciók kérdéseivel is.
A fórumsorozat publikus anyagai:
Fórum alkalmak
Másodlagos piac az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben, Online
Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer finanszírozási kérdések, Online
2022. október 27-én megtartottuk a harmadik EKR workshopunkat. A téma ezúttal az EKR eddigi működésének tapasztalatai és az érintettek várakozásai voltak.
A workshop nyitó előadásában Deli Daniella helyettes államtitkár elmondta, hogy az EKR működéséhez sok szereplő járult hozzá, megköszönte mindenkinek az eddigi munkáját. Hangsúlyozta, hogy az EKR-t tovább kell fejleszteni, ezért a következő hónapokban egyeztetések folytatnak az érintettekkel, mely egyeztetéseken lehetőség szerint a MEKH-en és a kötelezetteken túl az auditorok képviselői is részt vehetnek. Az EKR fontos eszköz az energiahatékonyság felfuttatására, mert költséghatékony megoldások születhetnek és a pici logika érvényesülhet.
Dr. Nemes Csaba, a MEKH főosztályvezetője kiemelte, hogy sokat egyeztetnek a szereplőkkel. Beszélt arról is, hogy várhatóan EU-s változások következtében a hazai kötelezetti teljesítés mértéke is növekedni fog a jövőben. Kiemelte a HEM nyilvántartás és az intézkedéslista létrejöttének jelentőségét. Fontosnak tartják a szervezett másodlagos piac létrejöttét.
Ezt követően az EKR érintettjei mondták el a tapasztalataikat, a várakozásaikat és javaslataikat. Kötelezetti oldalról az E.ON képviseletében Dankó Edit, a MOL képviseletében Rátkay Gábor adott elő. Az auditorok részéről az Alfaped Kft.-től Gellért Péter előadását hallgattuk meg, míg energiahatékonysági piaci szereplőként az MVM ESCO és a Press Air Kft. előadása hangzott el, előbbi Kiss Csaba, utóbbi pedig Ágoston Róbert részéről.
2022. november 10-én rendeztük meg negyedik EKR workshopunkat. A téma ezúttal az EKR piaci áttekintése és a másodlagos piacok voltak.
A workshop nyitó előadásában Kádár Márton (HUPX Zrt.) ismertette a MEKH és HUPX együttműködésében készült EKR piaci jelentés fontosabb eredményeit. A piacon kevés – de növekvő számú – aktív hitelesítő van. A piac egyelőre túlteljesítésben van, de a nagy számú kis kötelezettek egyelőre nem teljesítenek, az eddigi HEM-ek többsége a nagyobb kötelezettek számláján vagy harmadik félnél van. A projektek több, mint fele 10 évnél nagyobb élettartamú és az eddigi HEM-ek halmozott energiamegtakarítása 2030-ig közel 5PJ. A HEM árak mérettől és élettartamtól függenek, interjúk alapján 5.000-30.000 Ft/GJ között cserélnek gazdát.
A második előadásban szintén Kádár Márton mutatta be a HUPX Zrt. elképzelését a szervezett másodlagos piaccal kapcsolatban. Két fontos előfeltétele a piac elindításának a HEM nyilvántartás megléte – ez már teljesült -, valamint a felelősség kérdésének jogszabályi szintű tisztázása. Felelősség tekintetében az a javaslat, hogy HEM vevőt semmilyen felelősség ne terhelje az esetleges hitelesítési hibákért, csalásokért. Aukciós rendszerben folyna a kereskedés, havi vagy negyedéves gyakorisággal.
A harmadik előadásban Rácz Attila, az EnergyHub Kft. vezetője beszélt arról, hogy ők milyen másodlagos piaci rendszert működtetnek, mik a tapasztalataik, milyen nehézségekkel küzdenek. Kiemelte a kis kötelezettek elérésének nehézségét, és a digitalizáció és informatikai háttér jelentőségét a másodlagos piac működésében és a nagy számú ügyfélállomány kezelésében.
Lakossági energiahatékonyság és az energiahatékonysági projektek finanszírozása
A 5. workshop első előadója, Szarvas Nóra az MNB képviseletében ismertette, hogy milyen eszközökkel támogatják a lakossági és vállalati/önkormányzati energiahatékonysági projektek finanszírozását. Ezt követően Pálffy Anikó a MEHI munkatársa tartott előadást a lakossági energiahatékonysági fejlesztésekben rejlő lehetőségekről, külföldi gyakorlatokról és lakossági energiahatékonysági projektek elterjedését elősegítő szakpolitikai javaslatokról. Végül a 6., az energiahatékonysági projektek finanszírozása témában két kereskedelmi banki előadó tartott előadást – K&H Bank részéről Suba Levente és a CIB Bank képviseletében Mészáros Tamás – arról, hogy náluk hogyan tekintenek az energiahatékonysági projektekre, van-e erre a célra dedikált programjuk.
A fórum nyilvános anyagai:
Energiahatékonyság finanszírozása Magyarországon – MNB
Energiahatékonysági lehetőségek a lakossági szektorban – MEHI
Hogyan finanszírozzuk a zöld átállást? – K&H
HU-1111 Budapest,
Bertalan Lajos u. 2. 8. em
+36 1 363 1737
ITM-ZKK Másodlagos piac az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben